![]() Régi tévhit, amely ma is tartja magát: "A kutyát játék közben nem szabad hagyni nyerni, mert azt fogja hinni, ő az alfa." A valóságban a játék egyáltalán nem így működik- ha az egyik félnek soha, semmilyen körülmények között nincs lehetősége nyertesként kikerülni, számára értelmetlenné válik a játék. A kutyák játékát évtizedek óta tanulmányozza az emberiség- nagyrészt abból a célból, hogy a kutyák játékán keresztül többet tudjunk meg arról, miért játszik az ember maga is.
0 Comments
![]() A "jóléti társadalom" és a rohamosan fejlődő tudomány egyik legnagyobb rákfenéje az áltudományok burjánzása, amely az élet szinte minden területén megtalálható az étkezéstől kezdve a klímaváltozáson keresztül a gyógyszeriparig- és bármilyen meglepő, az állattartás sem kivétel. Sok esetben az áltudomány félreértelmezésekből, népi, szájhagyomány útján terjedő mende-mondákból, rég megdőlt vagy éppen félreértett, valaha tudományosnak vélt érvekből alakul ki- és sajnos nem elhanyagolható az sem, hogy a hamis, ámde jól hangzó tézisek eladásából rengeteg pénz folyik be minden évben, sok esetben az ember vagy állat egészsége, akár élete árán. De hogyan döntheted el, hogy amit hallasz, az igaz? ![]() Az Öt Szabadság elve mai formájában világszerte az állatjóléti megfontolások alapja. Eredetijét Roger Brambell dolgozta ki 1965-ben a haszonállatok intenzív tartástechnológiájának kapcsán; mai formáját a brit Farm Animal Welfare Councilnak köszönhetjük, ám manapság az állatok öt szabadságjoga már nem csak a haszonállatokra, de a kedvtelésből tartott állatokra is kiterjed. Ez az öt szabadság határozza meg azt a minimumot, ami a magyar Állatvédelmi Törvényben a "jó gazda gondossága"-ként került rögzítésre és az Európai Bizottság mintegy 40 éve tekinti az etikus, humánus bánásmód alaptételének. ![]() Valamelyest leegyszerűsítve a tanulás kétféle motiváció kapcsán valósulhat meg: valaminek az elérése vagy valaminek az elkerülése. A sorozat előző részében már áttekintettük az operáns tanulás négy válfaját- a pozitív és negatív megerősítést és a pozitív és negatív büntetést. Ezek közül három kvadráns is az elkerülésre épül: a pozitív és negatív büntetés, valamint a negatív megerősítés. A büntetés puritán értelmében bármely olyan inger, amely egy adott viselkedéselem jövőbeni előfordulásának valószínűségét csökkenti - az állat által bemutatott viselkedés következménye az állat számára nem kívánatos, fenyegetéssel, fizikai fájdalommal, fizikai vagy mentális diszkomforttal jár. ![]() A mai posztban a behaviorista tanuláselmélet egyik leggyakrabban hivatkozott elemével foglalkozunk, amelynek tudományos leírását, kísérletes igazolását Thorndike-nak köszönhetjük. Az operáns kondícionálás ugyanolyan megkerülhetetlen eleme a kutyák- ha már itt tartunk, szinte bármilyen összetettebb idegendszerű állat- tanulási folyamatainak, mint a klasszikus kondícionálás. Hétköznapi értelemben ugyanis ha tanítunk valamit a kutyának, szinte minden esetben operáns kondícionálással van dolgunk: a kutya egy bizonyos ingerre egy bizonyos önkéntes, tudatos viselkedéssel reagál, amelynek van egy számára kedvező vagy kedvezőtlen eredménye. Egy falattal az orránál fogva vezetve a kutya leül, ekkor megkapja a falatot, néhány repetíció után pedig már kérés nélkül is le fog ülni, hiszen megtanulta, hogy ha a feneke a földön van, az számára kedvező eredményt hoz. Ha az álló kutya fenekét erősen elkezdi lenyomni valaki, előbb-utóbb a feneke a földhöz fog érni-leül-, ekkor megszűnik a kellemetlen nyomás, a kutya pedig egy idő után le fog ülni, mert így nem jelentkezik a kellemetlen érzés. Na de mi a különbség a kettő módszer között? Mi történik az egyiknél és mi a másiknál? Hosszú lesz! Tanuláselmélet minisorozat II.: A klasszikus ellenkondícionálás és szisztematikus deszenzitizáció10/26/2020 ![]() A sorozat első részében az asszociatív tanulási formák közül a klasszikus (reszpondens) kondícionálással foglalkoztunk, a mai posztban pedig a klasszikus elenkondícionálással és annak hű fegyverhordozójával, a deszenzitizálással foglalkozunk. Ahhoz, hogy megértsük, mi az ellenkondícionálás és miért lehet rá szükségünk, gyorsan tekintsük át a klasszikus kondícionálásnál látottakat: egy semleges (jelentés nélküli) külső inger összekapcsolódik egy kondícionált ingerrel, amely endogén (önkéntelen) belső folyamatot indít el a kutyában (és ha már itt tartunk, minden gerinces fajban). ![]() A klasszikus, másnéven reszpondens (vagy 1-es típusú) kondícionálást először Ivan Pavlov írta le az 1890-es években; közismertebb neve, a "pavlovi reflex" is innen eredeztethető. A klasszikus kondícionálás során egy eredetileg semleges külső inger endogén (belső) folyamatot vagy folyamatokat vált ki-ezek jellemzően olyan élettani folyamatok (biokémiai változások, reflexek, mentális állapot változása, érzelmi reakciók), melyek önkéntelenül mennek végbe (az eredeti kísérletben pl. a lámpa felvillanása fokozott nyálelválasztást idézett elő a kísérleti kutyáknál) és amelyek a tanulási folyamat során rendkívül stabilan rögzülnek, mivel nem tudatosan kondícionálódnak; az ilyen módon kondícionálódott változásokra tudatos befolyása nincs az állatnak. Vegyes érzelmekkel írom ezt a posztot. Régóta érik, de csak tologattam magam előtt; most remélem, hasznosnak bizonyul a jövőben mindazok számára, akik kutyaiskola/trénerválasztás előtt állnak.
A viselkedésterápia során gyakran találkozunk azzal, hogy a terápiára mint amolyan “utolsó szalmaszálra” tekintenek a gazdik: rengeteg helyen voltak, sok mindent próbáltak, amit javasoltak nekik itt-ott, de a helyzet nem változott, vagy éppenséggel romlott és romlott, ők pedig elkeseredettek, elcsigázottak, a kutyáik életminősége súlyosan sérült, mentális állapotuk aggasztó. Sok esetben a terápiára kerülő kutya nem feltétlenül tartozna a nehezebb esetek közé, a kutya és a gazda iskolákból, trénerektől hozott tanulási előzményei viszont nagyon megnehezíthetik a munkát. Az alábbiakban szeretnék tisztázni néhány dolgot, amelyekkel a kutyaiskolába készülő, trénerválasztás előtt álló tulajdonosok sokszor nincsenek tisztában és amelyek jelentősen árnyalhatják a képet, hozzásegítve a gazdit ahhoz, hogy hosszútávon is elégedett legyen a választott iskolával, kiképzővel és hogy az ember-állat viszony ne szenvedjen károkat. |
archív
August 2023
kategóriák
All
|