A Nagy Szilveszteri Túlélőcsomag

A mai egy amolyan mash-up poszt, amiben kivonatosan ugyan, de minél teljeskörűbben próbáljuk végignézni, hogyan lehet legalábbis elviselhetővé tenni Az Év Legkeményebb Éjszakáját (és az előtte-utána lévő néhány napot, amikor a megvásárolt matériát még azért el kell ugye durrogtatni).
Habár az idén a covid-helyzetnek köszönhetően elméletileg tilos nem csak a lakossági pirotechnikai eszközök árusítása, de a felhasználása is, ne legyenek illúzióink: kicsi az esély arra, hogy az éjszaka csendben, durrogás és fejfájdító vijjogás nélkül teljen. A pesszimimus mellé rakjuk oda azért azt is, hogy ha valamikor, most van lehetőség arra, hogy az idei kalóriacsökkentett zajháborúban elkezdjünk dolgozni azon, hogy jövőre már jobb legyen.

---

Szorongásoldók, nyugtatók

Szilveszter előtt az állattartók rendszerint megrohamozzák az állatpatikákat és amire rá van írva, hogy csökkentheti a stresszt és a szorongást, azt már viszik is haza, abban reménykedve, hogy az átlagosan 5-8 ezer forintos beruházással megoldódik egy akár több éves probléma.
Ha azonban szóba kerül a rendes gyógyszer, meg a nyugtató, sokan felvonják a szemöldöküket és gyakran elhangzik a "nem fogom mérgezni a kutyámat" és a "még embernek se lenne szabad olyat szednie..".
Vegyük először tehát górcső alá, hogy ki-kicsoda.

Vény néküli szorongásoldók

A termék kiválasztása előtt néhány dolgot érdemes figyelembevenni:

• A szabadforgalmú készítményekre nem vonatkoznak azok a biztonsági (gyógyszerészeti, élelmezési) előírások, amelyek a vényköteles készítményekre
  
• Hatékonyságuk erősen korlátozott és rendszerint csak enyhe esetekben nyújtanak valamelyest segítséget
  
• Sok olyan készítmény van a piacon, amelyek esetében semmiféle vizsgálat nem készült arról, vajon hatékonyabbak-e, mint a placebo
  
• Egyes hatóanyagok túladagolása egészségügyi problémákat okozhat

És most akkor nézzük meg, ki-kicsoda, mielőtt megtömjük a kutyát.

• L-theanin:  ez a zöld tea levelében található teanin szintetikus változata, amely a relaxáció elősegítésében tud közrejátszani. Habár a pontos működési mechanizmusa ismeretlen, a jelenlegi ismeretek szerint az agy GABA-szintjére van hatással. Ez egy aminosav, amely stresszhelyzet esetén szabályozza a neuronok közötti ingerületátvitelt, alacsony szintje depressziót, szorongást, alvászavart eredményezhet. Egyes tanulmányok azt találták, hogy a szintetikus teanin képes csökenteni a kutya stressz-szintjét és csillapítani a szorongásos tüneteket bizonyos helyzetekben (Kimura et al., 2007, Araujo et al., 2010). Magyarországon  Kalm-Aid  néven kerül forgalomba.
  
• L-triptofán: ez a szerotoninszintézishez szükséges aminosav, amelyet a szervezet nem képes szintetizálni, csak a táplálékkal vihető be. Rendszerint tehéntejből állítják elő. A triptofán úgynevezett kismolekulás fehérje, ami azt jelenti, hogy szüksége van egy "szállítóra" ahhoz, hogy áttörje a vér-agy gátat (ez egy sűrűn elhelyezkedő sejtekből álló védelmi rendszer, mely megakadályozza egyes anyagok bejutását a központi idegrendszerbe, míg más anyagokat átenged), ezért hasznosulása nagyban függ az étrend fehérjetartalmától és összetételétől, így az elérhető szállítók jelenlététől is (Overall, 2013). Itthon Relaxa-Bits, ill. Relaxan vagy Serene-UM néven találkozhatunk vele leginkább.
  
• alfa-kazozepin: egy bioaktív peptid, az alfa-kazein származéka, amely stukturálisan hasonló a fent már említett GABA-hoz. Egy kontrollált tanulmányban az alfa-kazozepin a szelegilinhez (ún. MAO-gátló antidepresszáns) hasonló hatékonysággal csökkentette a szorongással összefüggő tüneteket a kezelt kutyákban (Beata et al.,2 007). Humán tanulmányokban azt találták, hogy a kazozepin segített az alvásciklus szabályozásában és csökkentette a félelmi reakciók intenzitását a páciensekben (Kim et al., 2006). Egyes tanulmányok a benzodiazepinekhez (altató/ nyugtató/ szorongásoldó / görcsoldó tulajdonságokkal rendelkező gyógyszercsoport) hasonló hatékonyságról számolnak be, ám a benzodiazepinekre jellemző mellékhatások nélkül (Violle et al., 2006). Magyarországon Zylkéne néven kerül forgalomba.
  
• valeriana: a macskagyökér (valeriana officinalis) nyugtató hatású gyógynövény, amely elsősorban a hosszútávú stressztűrő-képesség javításában, a hiperaktivitás, irritábilitás mérséklésében és az alvásciklus szabályozásában nyújt segítséget. Valeriana készítmények esetén rendkívül fontos figyelembevenni, hogy az alkalmazott szer állatgyógyászati legyen, mert a humán tabletták, kapszulák egyes alkotóelemei károsak lehetnek a kutyák számára. Itthon a Dorwest cég forgalmaz szerves valeriana készítményt kutyák számára.      
  
• mámorbors: másnéven kava (piper methysticum), szorongásoldó, nyugtató hatású gógynövény, amely elősegíti a relaxációt az érzékek tompítása nélkül. Túladagolása hepatotoxikus lehet, az előírt adagolást feltétlenül be kell tartani és hosszútávú szedése esetén rendszeres biokémiai kontroll szükséges. Itthon leginkább Calmex néven találkozhatunk vele.
  
• DAP: Kicsit kilóg a sorból a DAP, azaz dog appeasing pheromone (tényleg ez a neve) csoport, mivel az előbbiektől etérően nem belsőlegesen, hanem külsőleg használandó. A szoptató szukák a szülést követő 3-5 napban egy bizonyos feromont bocsájtanak ki, amely erőteljes nyugtató, lazító hatással van a kölykökre (Greer, 2014), a DAP készítmények ennek a feromonnak a szintetikus változatát használják. Egyes tanulmányok szerint mind a növendék, mind a felnőtt kutyákban hasonlóan hatékonyan csökkenti a stresszt és a szorongást, mint a clomipramine-al (ún. triciklikus antidepresszáns) kezelt kontrollcsoport (Gaultier et al., 2005). Itthon Adaptil néven kerül forgalomba, létezik párologtató, nyakörv, spray formában is.

Vényköteles szorongásoldók

Ebben a bekezdésben semmilyen hatóanyag nem kerül megnevezésre annak elkerülése érdekében, hogy ezek a gyógyszerek otthoni, saját döntés alapján kerüljenek beadásra.
A vényköteles szorongásoldók és nyugtatószerek jellemzően benzodiazepinek, gabapentinoidok, tetraciklikus anidepresszánsok vagy opioid hatóanyagok lehetnek. A szabadforgalmú termékekkel ellentétben ezek a készítmények számtalan tesztelésen kell sikeresen teljesítsenek mind a biztonságosságukat, mind a hatékonyságukat iletően, így használatuk sok esetben rizikómentesebb, mint a vény nélküli készítményeké- feltéve persze ha mind a szerválasztás, mind a dózismeghatározás hozzáértő állatorvos által történt.
A zajfóbiában és sok más egyéb viselkedészavarban szenvedő kutyák esetében a legtöbbször sokkal kifizetődöbb (elsősorban funkcionális, másodsorban anyagi értelemben) tesztelt, biztonságos, valóban műödő gyógyszerkészítményt alkalmazni, mint kétes hatásfokú társaikat, mivel ezek gyorsan, biztonságosan elérik a kívánt eredményt, a kutyát nem tesszük ki felesleges kísérletezgetésnek, mely közben alapvetően retteg, szenved és tovább romolhat az állapota az ismétlődő traumának köszönhetően.
Vényköteles készítményt:

• Kizárólag kivizsgálást követően lehet alkalmazni, állatorvosi utasításra.
• A készítményeket kizárólag az állatorvos által meghatározott módon és adagolásban szabad alkalmazni.
• "Kölcsönadni", továbbadni "az én kutyámnak bevált" indoklással akár életveszélyes következményekkel is járhat.

Néhány szóban a Sedalin-ról...

Az otthoni kamikaze gyógyszerezések és a "régen is így csináltuk" gyakorlatok szerelemgyermekeként a mai napig nagyon népszerű a Sedalin, azaz acepromazin használata a kutyások körében- dacára annak, hogy ez a szer szigorúan vényköteles és kizárólag folyamatos állatorvosi felügyelet mellett alkalmazható.
Néhány dolog az acepromazinról:

• Kizárólag szedatív szer, azaz csak immobilizál (mozgásképtelenné teszi az álatot)
• Semmilyen szorongásoldó, félelemcsökkentő hatással nem rendelkezik, az állat tudatánál van a hatóidő alatt, ám az ingerekre fizikailag reagálni nem képes
• Zajfóbiás állatok esetében bizonyos esetekben nem csökkenti, hanem fokozza a zajokkal szembeni érzékenységet
  
• Gyógyszerkompatibilitási vizsgálatok hiányában semmilyen gyógyszerrel nem alkalmazható együttesen (leszámítva a klinikumban használt anesztetikumokat, analgezikumokat)
• Rendkívül légzés- és vérnyomásdepresszív
• A szer hatása és az immobilitás miatt az állat hőháztartása rendkívül labilissá válik, rendkívül gyakori a súlyos kihűlés
  

Terápia és tréning

fokozatos érzéketlenítés (SD/CC)

A zajérzékenységgel, zajfóbiával kapcsolatos terápiában többféle eszköz is a rendelkezésünkre áll, azonban nagyon fontos megjegyezni, hogy a terápia nem a durrogtatás estéjén, hanem sokkal előtte el kell kezdődjön.
A leggyakrabban a kutyák kimagasló asszociatív tanulási képességeire alapozunk:

• A félelmetes zajt (tűzijáték) először is annyira lehalkítjuk (stimuluskonroll), hogy az a kutyából semmilyen megfigyelhető reakciót ne váltson ki;
  
• ezt a lehalkított ingert pedig hozzákapcsoljuk valami nagyon motiváló, nagyon örömteli eseményhez vagy aktivitáshoz (huzakodás, nagyon finom jutalomfalat, új játék megszerzése, stb.).
  
• Amennyiben meggyőződtünk arról, hogy az állat képes figyelmen kívül hagyni ezt a zajintenzitást, a testbeszéd monitorozása mellett kicsit feljebb hangosítjuk a felvételt, majd ehhez a "lépcsőhöz" is kellemes, örömteli dolgokat kapcsolunk (bőségesen).
• Amennyiben az állat képes emellett a zajintenzitásmellett is oldottan viselkedni, nem reagál rá averzióval, lassanként feljebb és feljebb tekerjük a hangerőt, miközben minden egyes "állomáshoz" valami kiugróan kellemes élményt kapcsolunk, folytatva ezt addig, amíg egészen nagy hangerő mellett sem okoz különösebb problémát a kutyának az inger és helyette a kellemes dolgokra képes fókuszálni.

Habár több (idegen nyelvű) protokoll is elérhető az interneten, mindenképpen javasolt szakemberrel elkezdeni a gyakorlásokat, mivel a helytelen intenzitásválasztás, a kutya testbeszédének ignorálása vagy fel nem ismerése ellentétes hatást is kiválthat: a kutya nem érzéketlenítődni fog, hanem felérzékenytődik, azaz a jövőben méginkább félni fog a jelenségtől.

Tréning, mint ellenkondicionálás

Gyakori tanács az interneten, hog tréningezzünk a kutyával a tüzijáték ideje alatt, mert így majd könnyebben megszokja. Az azonban szinte sosem hangzik el, hogy ahhoz, hogy ez valóban célt érjen, több feltételnek is teljesülnie kell:

• A kutya nem él át olyan mértékű félelmet, amely meggátolná a proaktív tevékenységek folytatásában
  
• Maga a tréningezés a kutya számára kellemes, örömteli elfoglatság
  
• Rendelkezünk a kutya számára megfelelő motiváló eszközökkel
  
• A tréning nem kényszerítésen, bántalmazáson, averziókeltésen alapszik
  

Amennyiben fentiek teljesülnek, a tréningezés valóban kiváló eszköz lehet az enyhe vagy enyhe-közepes érzékenységű kutyák számára, mivel

• Segít elvonni az állat figyelmét a külső ingerekről
  
• Kellemes, örömteli elfoglatságot társít a hang- és fényhatásokhoz
  
• A gazdával való együttműködés és gyakori sikerélmény pozitív irányba befolyásolja az agykémiát
  

A tréningezés során az alábbiakra érdemes figyelni:

• Poztív megerősítésen alapuló tréningtechnika
  
• Izgalmas, a kutya számára teljesíthető nehézségű feladatok
  
• Gyakori, bőséges jutalmazás
  
• Inkább dinamikus (mozgásos), mint statikus feladatok
  
• A szaglás, egyensúlyozás, taktilis stimuláció beágyazása a tréningekbe (pl. kerestetés a lakásban, tárgyak megérintése jelre, egyensúlyozást igénylő feladatok, kúszás, lábon átugrálás, láb közötti szalomozás, váltott mancsos pacsizás, stb).
  

Környezetmenedzsment és stimuluskontroll

Ezek a jól hangzó nevek valójában azokat az intézkedéseket foglalják magukba, amelyeket sokan magunk is ösztönösen alkalmazunk:

• Ablakok, ajtók becsukása
  
• Függönyök behúzása
  
• Ablakok, ajtók "hangcsillapítása" pokrócokkal, paplanokkal, stb
  
• Tv, Rádió hallgatása
• Megfelelő búvóhely biztosítása a kutyának
  

Tippek:

• A zene kutyákra gyakorolt hatásait több ízben is tanulmányozták; a vizsgálatok ugyan némileg eltérő eredménnyel zárultak, az azonban kijelenthető, hogy a leginkább stresszoldó hatásúak kutyák számára a raggae és a klasszikus zene (kiváltképp a közepes tempójú művek), valamint a férfiak által olvasott hangoskönyvek
  
• Kissé felszereltebb hátartásokban a  fehér zaj lejátszása is alkalmazható, mivel ez kiváló frekvenciaelfedéssel bír
  
• A zenét váltogassuk olykor, ne ugyanaz a 3 perc szóljon egész éjjel
• A kutya számára általánosságban véve az a hangerő komfortos, amely az ember számára  is, így a hangerő beállításához nyugodtan használhatjuk mérőeszköznek a saját komfortérzetünket
  
• Mindenképpen biztosítsunk búvóhelyet a kutya számára. Ez lehet egy lesötétített szoba (pl. háló vagy fürdőszoba), ahol rendelkezésére áll víz és élelem, valamint szabadon be- és kimehet, vagy egy szobakennel- utóbbi esetben érdemes a ketrec alá és köré is paplanokat, vastag takarókat teríteni, melyek némileg képesek csillapítani a zajokat
  
• A mélyfrekvenciás zajok kizárása házilag sajnos lehetetlen, így nem érdemes kizárólag a zajcsillapításra hagyatkozni.

Környezet- és viselkedésgazdagítás

A környezetgazdagítás egyre divatosabb szó (szerencsére!) és nem véletlenül: az egyik legjobb és legsokoldalúbb dolog, amivel a kutya mentális egészségét támogatni tudjuk. Foglalkoztunk vele korábban, ebben a bejegyzésben azonban most kimondottan a tüzijátékkal összefüggésben vizsgáljuk a terjedelmi keretek miatt:

• A rágcsálás és nyalakodás kimondottan stressz- és frusztrációcsökkentő hatású, dopaminerg, szerotogén hatásmechanizmusú
  
• A táplálékbevitel önmagában is kedvezően befolyásolja a hangulatot
• Az eszközös vagy szociális játék (plüss, labda, huzakodás, birkózás, fogócskázás, bújócskázás)  hangulatjavító, szintén pozitívan befolyásolja az állat pszichlógiai állapotát
  
• A hosszan rágcsálható, nyalogatható, megfelelő nehézségű gazdagító játékok hosszantartó, kellően erős figyelemelterelést jelentenek az állat számára
  

Nem hogy nem tilos, kell simogatni

Az egyik legmakacsabb tévhit a tüzijátékkal, a félelemmel és alapvetően az érzelmi megnyilvánulásokkal kapcsolatban, hogy ezek megerősíthetőek vag büntethetőek. A tévhit az operáns és klasszikus kondicionálás félreértelmezéséből, összekeveréséből ered.
Röviden és tömören:
Ha egy rablótámadás közben rettenetesen félünk és valaki a vállunkra helyezi a kezét, halkan, nyugodtan azt mondja, hogy nem lesz semmi baj, meg fogjuk oldani, nem fogunk jobban félni, nem dícsérte meg a félelmünket-ha elér ezel bármilyen változást, az az lesz, hogy egy icipicit megnyugszunk.
Nagyon leegyszerűsítve bizony így működnek az érzelmek; ha a rettegő kutya odabújik hozzánk nyugalmat és támogatást keresve - mivel szociális állatként ez teljesen természetes igénye-, a legrosszabb, ami tehetünk, az az ignorálás, a faképnél hagyás vagy elküldés. Ezzel ugyanis semmi mást nem tettünk, mint megtagadtuk az állattól a biztonságot, a szociális támogatást és egyedül hagytuk a félelmeivel.
Amennyiben a kutya igényli az összebújást, simogatást,  az alábbiakra érdemes figyelni:

• Lassú, finom mozdulatokkal érdemes simogatni a mellkas és a vállak környékét
• Laza, lassú tempójú masszírozással tovább csökkenthető a félelem
  
• Amennyiben a kutya elhúzódik, láthatóan nem igényli (többet) a szoros kontaktust, semmiképpen ne eröltessük
  

Egyéb alternatívák és kiegészítők

A nyugicsomók és hasonló kompressziós/taktilis eszközök hatásmechanizmusa ugyan kérdéses, hatékonyságuk pedig változó, de kipróbálni természetesen ki lehet őket. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy

• A nyugicsomó, Thundershirt, stb viselését már jóval (napokkal, akár hetekkel) az esemény előtt el kell kezdeni a kutyával megbarátkoztatni
  
• Amennyiben a kutya láthatóan kellemetlenül érzi magát a felszerelésben, távolítsuk el
• A méret és kialakítás megválasztásánál nagyon fontos, hogy az állatot semmilyen módon ne korlátozza az eszköz a szabad mozgásban (pl. vállak mozgáspályájának lecsökkentése).