FACTCHECKFRIDAY: BOSSZÚ? SÉRTŐDÉS?

A mai #FactCheckFriday- ben egy igazi örökzöld klasszikussal foglalkozunk, a szövegét szinte mindenki ismeri:

-"Ha otthon hagyom, bosszúból bepisil/ bekakil/megeszi a kanapét!"
-"Ha elviszem orvoshoz, utána mindig órákig meg van sértődve!"
-"Rászóltam, hogy ne kukázzon, úgyhogy bosszúból szétrágta a cipőmet!"
-"Kizártam a szobámból, bosszúból odapisilt az ajtó elé!"
-Tuti direkt csinálta, tudja, látod, tudja, hogy nem lett volna szabad!"

Fenti mondatokkal ezerszer meg még egyszer találkoztunk már az interneten, fórumokban, másik gazdik szájából a futtatón és tegyük a szívünkre a kezünket, néha mi is eljátszunk a gondolattal, hogy valamit "direkt csinál" a kutya.

De lássuk, mi az igazság?

---

Bosszú?

A bosszú, mint fogalom nem teljesen ismeretlen az állatvilágban, csak éppen nem úgy manifesztálódik, ahogy mi azt a hétköznapokban gondoljuk. Egyes emlősfajok, például az elefántfókák esetében megfigyelték, hogy a fizikai sérülések okozására valóban ingerültséggel és azonnali viszontcsapással hajlamosak reagálni. Csakhogy a bosszú komplexebb, nem-fizikai inzultusra adott formái jóval bonyolultabban működnek: ezeknek nem csak az a célja, hogy megbüntesse a szociális partnert, hanem az is, hogy befolyásolja a döntését, képes legyen megváltoztatni a másik álláspontját, viselkedését, ami rendkívül absztrakt gondolkodást, fejlett éntudatot, elmeteóriát igényelne- mai tudásunk, a kutyák viselkedésének és az alapvető biológiai/ökológiai folyamatok ismeretében minimum nem szerencsés feltételezni, hogy a kutyák rendelkeznek ezekkel a képessségekkel.

• A legtöbb gazdi számára a tudatosság bizonyítéka, mikor hazatérésükkor a kutya "tudja, hogy rosszat csinált", "bűnbánóan néz", "elmenekül a gazdi elől". Kismillió ilyen videó lelhető fel az interneten. Csakhogy ezeknek a kutyáknak a testbeszéde, a kontextus, amelyben előfordul nem bűnbánatra és szándékosságra, hanem egyszerű félelemre utal. Azok a kutyák, akiket gazdájuk rendszeresen megbüntet valamilyen módon (és itt nem csak a fizikai büntetésre és pofozkodásra kell gondolni!), gyorsan megtanulják, hogy a gazdi hazatérése potenciálisan kellemetlen élmény lesz- a lapítás, szájnyalás, elbújás, intenzív, csóválás mind arra irányul, hogy a kutya "deeszkalálja" a helyzetet, azaz minél inkább elkerülje a várható kellemetlenségeket- miközben semilyen fogalma nincs róla, hogy a 4 órávval korábbi bepisilés összefüggésben lehet a gazdája reakcióival.​
•  Másik oldalról nézve azok a gazdák, akik rendszeresen kellemetlenségekkel találkoznak hazatérésükkor (bevizelés, bekakilás, rombolás, stb). akár teljesen önkéntelenül is mutathatnak olyan testjeleket, gesztusokat, mely a kutya számára félelemkeltő és kiváltja a kutya deeszkaláló viselkedését, ezzel konzerválva az előző pontban leírtakat.
•  A legtöbb, bosszúhoz társított nem kívánt viselkedésnek sokkal egyszerűbb, validálható magyarázata van: a bepiszkítás a legtöbb esetben stresszre és szorongásra vezethető vissza, tréning hiányosság (hiányos szobatisztaság) eredménye vagy egészségügyi oka van.
• A rágcsálásásnak, rombolásnak egy egész sor oka lehet: unalom, alulstimuláció, tanult viselkedés, frusztráció, pánik, szorongás, fóbia, emésztőrendszeri zavar, de lehet teljesen természetes, életkorhoz kötődő viselkedés is (pl. kölyök és növendék kutyák).
• Ha meg vagy győződve róla, hogy kutyád bosszút akar állni rajtad, emlékeztesd magad, hogy ilyenkor a saját frusztrációdat vetíted ki az állatra és emberi tulajdonságokkal ruházod fel.
• Amennyiben a kellemetlenségek ismétlődnek, érdemes utánajárni a valós okoknak:
• Tényleg jól viseli a kutyám az egyedüllétet?
• Kielégítésre kerülnek az alapvető igényei?
• Érti, hogyan működik a szobatisztaság?
• Biztosan nincs szervi problémája?
• Lehet, hogy amíg kölyök kutyám van, el kellene pakolnom a mama kézzel csomózott díszpárnáit?

Sértődés?

 A sértődés a bosszúhoz hasonlóan összetett érzelem- olyan harag/ düh, amelyhez kapcsolódik egy sor más komplex jelenség, például az énkép sérülése, az igazságérzet sérülése, a hibáztatás, az önigazolás keresése, stb, ráadásul jellemzően nem rövidtávú viselkedésváltozást eredményez, hanem képes alapjaiban befolyásolni egy szociális kapcsolatot.

•  A kutyás és macskás gazdik egyaránt gyakran számolnak be arról, hogy az állatuk nagyobb stressz, pl. állatorvos után "meg van sértődve rájuk": nem keresik az interakciókat, visszavonulnak, olykor az ételt is visszautasítják akár hosszabb ideig is.
• Ezeknek a tüneteknek a fentieknél sokkal egyszerűbb magyarázata van. Az aktivitás drasztikus csökkenése, a visszavonulás és elrejtőzés, az étvágy csökkenése jellemzően az ún. krónikus stresszhez, azaz az akut stresszt követő, változó ideig elhúzódó állapotra jellemzőek.
• Akut distressz hatására a szervezetben egy garmadányi hormonális/ endokrin, neurológiai változás megy végbe, az idegrendszeri homeosztázis (kiegyensúlyozott alapállapot) visszaállása pedig időt vesz igénybe- akut distresszt követően akár 72 órán keresztül is kimutatható a jelentősen emelkedett kortizolszint (egyfajta stresszhormon emelkedett jelenléte a vérben/vizeletben).​
• A stressz mellett a krónikus fájdalom, szervi elégtelenség, testi diszkomfort is hasonló tüneteket okozhat, amik kisebb-nagyobb invazív beavatkozások, fájdalmas behatások (pl. egyes röntgen fektetések, leszorítás, stb) után is megjelenhetnek.

Ha kíváncsi vagy, jelenleg mit tudunk az állati érzelmekről, ezek is érdekelhetnek:
https://www.thedogdaily.com/revenge-jealousy-dogs/
https://www.petmd.com/dog/behavior/my-dog-mad-me
https://wagwalking.com/sense/can-dogs-be-vindictive